A Maya egy fels�kateg�ri�s 3D-s (3 dimenzi�s) grafikai szoftvercsomag az Alias-t�l (jelenleg az Autodesk Media & Entertainment tulajdon�ban van) amelyet f�k�nt a filmes �s telev�zi�s iparban haszn�lnak, valamint sz�m�t�g�pes �s videoj�t�kok k�sz�t�s�n�l. Az Autodesk 2005 okt�ber�ben tett szert a programra, megv�s�rolva az Alias Systems Corporation-t.

�ttekint�s

A „Maya” n�v szanszkrit eredet�, eredetileg ill�zi�t jelent. Itt pedig egy f�leg filmes k�r�kben haszn�lt, integr�lt kereskedelmi 3D grafikai programcsomag �rtend� alatta, amely az Alias PowerAnimator-b�l fejl�d�tt ki. K�t f� v�ltozatban kaphat�, az egyik a Maya Complete (amely a kisebb csomag), a m�sik pedig a Maya Unlimited. Az ut�bbi jelenleg azonos �rszinten van a t�bbi kereskedelmi 3D programmal, de r�gebben jelent�sen dr�g�bb volt. A Maya Personal Learning Edition (PLE) egy otthoni haszn�latra sz�nt tanul�verzi�, amely ingyenesen el�rhet� (cser�ben a Maya PLE-vel renderelt k�pekben egy v�zjel van).

A Maya-t az Alias fejlesztette ki, el�rhet� Microsoft Windows, Linux, IRIX, �s Mac OS X oper�ci�s rendszerek al�. A legutols� verzi� a 7.0-s, amelyet 2005-ben adtak ki. A 6.5 volt az utols� olyan verzi�, amely t�mogatta az IRIX oper�ci�s rendszert, a platform ut�bbi �vekbeli cs�kken� n�pszer�s�ge miatt. Mikor az Autodesk felv�s�rolta az Alias-t 2005 okt�ber�ben, meg�llapod�s sz�letett hogy az Autodesk folytatja a Maya term�kvonal�t (p�rhuzamosan a saj�t 3D Studio Max szoftver�vel).

A Maya legfontosabb tulajdons�ga a nyitotts�ga a harmadik f�l �ltal k�sz�tett szoftverek (kieg�sz�t�k, plug-in-ek) ir�nt, amelyek seg�ts�g�vel teljesen �talak�that� a Maya kin�zete, �s csak a Maya kernelt haszn�lva egy teljesen testre szabott v�ltozata j�het l�tre a programnak. Eltekintve a hat�konys�g�t�l �s rugalmass�g�t�l, ez teszi a May�t vonz�v� a nagy filmst�di�k sz�m�ra, amelyek �ltal�ban nagy mennyis�g� saj�t fejleszt�s� kieg�sz�t�t k�sz�tenek �s haszn�lnak a munk�juk sor�n (az el�rhet� SDK seg�ts�g�vel).

A Maya ezenk�v�l tartalmaz egy hat�kony, fut�sid�ben ford�t�d� platform-f�ggetlen szkriptnyelvet, amelyet Maya Embedded Language-nek (Maya Be�gyazott Nyelv, r�viden MEL) h�vnak, �s amely hasonl� a Tcl-hez. A MEL nem csak egy egyszer� szkriptnyelv, hanem a Maya be�p�tett funkci�it, megjelen�s�t is m�dos�thatjuk vele (a Maya kezel�fel�let�nek �s eszk�zeinek nagy r�sze is ezen a nyelven �r�dott). Ezenfel�l a felhaszn�l�i m�veletek megval�s�that�ak �s r�gz�thet�ek MEL szkriptk�nt, ami megtekinthet� vagy r�dobhat� az eszk�zt�rra makr�k�nt. Ez lehet�v� teszi az anim�toroknak hogy C vagy C++ ismeret n�lk�l is v�ltoztassanak a Maya m�k�d�s�n, adjanak hozz� funkci�kat, de ez a lehet�s�g term�szetesen adott az SDK haszn�lat�val is.

A projektf�jlok, bele�rtve az �sszes geometri�t �s anim�ci�s adatot MEL m�veletek sorozatak�nt t�rol�dnak, amelyek opcion�lisan elmenthet�ek „ember �ltal is �rtelmezhet�” f�jlk�nt (.ma, Maya ASCII). Ezek a f�jlok b�rmely sz�vegszerkeszt�vel m�dos�that�ak a May�t�l f�ggetlen�l, ami nagy rugalmass�got jelent k�ls� programok haszn�lata eset�n. A f�jlokat �gy is m�dos�tani lehet, hogy a Maya kor�bbi verzi�i is k�pesek legyenek megnyitni

F�bb tulajdons�gok

• hasznos eszk�z�k objektumok l�trehoz�s�hoz polygon, nurbs, vagy subdivision modellez�si technik�t alkalmazva, �s a jelenlegi verzi�ban a k�l�nb�z� geometriai form�tumban l�v� objektumokat konvert�lni lehet egym�s k�z�tt
• r�szecske effektek szimul�ci�ja (hat�kony eszk�z v�zcseppek, f�st, stb. k�sz�t�s�hez)
• val�s�gh� folyad�k szimul�ci� (f�st, t�z, felh�k �s robban�sok k�sz�t�s�hez, a Maya 4.5-�s verzi�j�t�l el�rhet�)
• inverz kinematika (p�ld�ul az emberi v�gtagok val�s�gh� mozgat�s�hoz)
• ruha szimul�ci� (ruh�zat �s textilek mozg�s�nak szimul�ci�ja egy anim�lt karakteren)
• PaintEffects, seg�ts�g�vel 2D fest�eszk�z�k seg�ts�g�vel gyorsan k�sz�thet�ek sz�p 3D k�rnyezetek, a be�p�tett k�nyvt�rak sokf�le f�t, f�f�l�t �s egy�b n�v�nyzetet tartalmaznak, amelyek festhet�ek, �s sz� szerint „kin�nek” egy objektum fel�let�b�l (alkalmas m�g volumetrikus effektusokhoz, p�ld�ul k�dh�z, f�sth�z)
• Maya sz�r (r�vid haj �s sz�rzet, �llati pr�m l�trehoz�s�hoz)
• Maya haj, realisztikus haj szimul�l�s�hoz g�rb�k �s PaintEffects haszn�lat�val
• fizikai effektek (p�ld�ul objektumok �tk�z�s�nek, deform�l�d�s�nak szimul�ci�ja)
• a sz�m�t�g�pes grafika (CG) hozz�igaz�t�sa val�s film egy jelenet�hez a Maya Live seg�ts�g�vel
• be�p�tett mental ray renderel�
• teljesen �tszabhat� kezel�fel�let
• Maya Hotbox, ami rengeteg funkci� gyors el�r�s�t teszi lehet�v� (egy nagy men�, amely az eg�rkurzort veszi k�rbe, b�rhol megjelen�thet� a sz�k�z billenty� lenyom�s�val)

Az eddigi verzi�k

7.0: 2005. augusztus
6.5: 2005. janu�r
6.0: 2004. m�jus
5.0: 2003. m�jus
4.5: 2002. j�lius
4.0: 2001. j�nius
3.0: 2000. febru�r
2.5: 1999. november
2.0: 1999. j�nius
1.5: 1998. okt�ber
1.0: 1998. febru�r

Kiad�s el�tti t�rt�net

A Maya h�rom szoftver term�kvonal �sszegy�r�s�b�l j�tt l�tre, ezek a kaliforniai Wavefront „The Advanced Visualizer”, a francia Thomson Digital Image (TDI) „Explore” �s a kanadai Alias „Power Animator” programjai. 1993-ban a Wavefront felv�s�rolta a TDI-t, 1995-ben pedig a Silicon Graphics Incorporated (SGI) megv�s�rolta az Alias-t �s a Wavefront-ot (a Microsoft nyom�s�ra, mivel az a Softimage-et szerezte meg a megel�z� �vben). Az SGI egyetlen v�llalatt� olvasztotta �ssze �ket, amely egy komplett csomagot k�n�lt a k�t c�g term�k�t egyes�tve. Az felv�s�rl�sa el�tt a TDI „Explore” volt a legn�pszer�bb 3D anim�ci�s program Eur�p�ban (olyan filmekben haszn�lt�k, mint az Elveszett gyerekek v�rosa «City of Lost Children»). A Wavefront TAV programja tud�sok �s kutat�k k�reiben volt n�pszer�, tudom�nyos vizualiz�ci�ra haszn�lt�k (de p�ld�ul az Arnold Schwarzenegger f�szerepl�s�vel k�z�lt „V�gk�pp elt�r�lni” «Eraser» c�m� film „X-Ray Vision” jelenet�ben is alkalmazt�k). A Power Animator pedig f�k�nt a filmiparban volt haszn�latos, p�ld�ul a M�lys�g titka (The Abyss) �s a Termin�tor 2: Az �t�let napja (Terminator 2: Judgment Day) filmekben. Mikor az SGI bejelentette a f�zi�t, a „figyelj�k a repked� szikr�kat” szavakat haszn�lt�k, �rz�keltetve a h�zass�g jelent�s�g�t �s a benne rejl� humort, tekintetbe v�ve az Alias �s a Wavefront nacionalizmus�t, �s az addigi vet�lked�s�ket. A l�trej�tt v�llalat neve Alias|Wavefront lett, amely nagy v�rakoz�s ut�n, a f�zi�t k�vet�en k�t �vvel jelentette meg a Maya-t.

Az Alias �s a Wavefront egyar�nt a k�vetkez� gener�ci�s szoftver�k�n dolgoztak a f�zi� idej�n. Az Alias a Macintosh-ra k�sz�l� „Alias Sketch!”-et k�sz�tette, amelyet �tportolt SGI platformra �s jelent�sen fejlesztette a k�pess�geit. A projekt k�dneve „Maya” volt. Az els� jelenet, amelyet a Maya haszn�lat�val anim�ltak, a Disney Aladdinj�ban szerepl� barlangbej�rat volt. Hossz� t�rgyal�sok ut�n �gy d�nt�ttek, hogy a k�z�s program �tveszi a Maya architekt�r�j�t, amelyet �sszeolvasztanak a Wavefront k�dj�val.

A fejleszt�s kezdeti napjaiban a Maya Tcl-t haszn�lt szkriptnyelvk�nt. A Maya fejleszt�se sor�n vita volt, hogy Tcl-t, Perl-t vagy Sophia-t haszn�ljanak, de a gyorsas�ga miatt v�g�l a Sophia-t v�lasztott�k. De miut�n a hibakezel�st is be�p�tett�k, az is ugyanolyan lass� lett.

A Maya 1998-as megjelen�sekor az Alias|Wavefront megsz�ntette az �sszes el�z� anim�ci�s term�kvonal�t, bele�rtve az Alias Power Animator-t, arra buzd�tva a v�s�rl�kat, hogy v�ltsanak a Maya haszn�lat�ra

K�nyvek

• Jim Lammers & Lee Gooding: Maya – a 3D vil�ga (magyar v�ltozat). 2005, Perfact-Pro Kft, ISBN 9632108108